![[edemokracia.hu]](/c/edemokracia.gif "[edemokracia.hu]"){kind=small}
|
|
 |
Aktuális | |
|
Rólunk | |
|
Dokumentumok | |
|
Pályázatok | |
|
Rendezvény | |
|
Linkek | |
|
| |||
|
eDemokrácia Műhely >> Rólunk >> Sajtó >> szavazzram.hu | 2024. április 25. | |
| |||
| |||
|
szavazzram.hu Párthonlapok a választási kampányban Népszabadság 2002. március 25. Szerzo: Dányi Endre, Sükösd Miklós2000-ben az egyik hazai internetes portál újságírója interjút akart készíteni egy országgyűlési képviselővel. Amikor az újságíró megérkezett a politikus irodájába, a titkárnő így jelentette be: "Képviselő úr, az internettől keresik!". Azóta sok minden megváltozott. A pártok szakértői ma már egyetértenek abban, hogy az internet fontos és összetett dolog. Illik ismerni, vagy legalábbis figyelni rá. A 2002-es választási kampányban már kisebb-nagyobb szerepet játszik az új médium, jóllehet az igazi áttörés 2006-ra várható. Kétségtelen, hogy az információs technológiák megszerettetése a pártokon belül nehéz feladat. Kellemetlen, hogy az új eszközök használatának ára a jól bevált kommunikációs technikák felülvizsgálata. A pártok internetes megjelenítése ráadásul pénzbe - ha komoly a tartalom s a forma, sok pénzbe - kerül. Emellett nem könnyű a pártok szervezeti rendszerében helyet találni az internetes csapatnak: a pártvezetőkkel s kampányfőnökökkel együttműködő tartalomfejlesztőknek, webdesignereknek, számítógépes szakembereknek. Mindez azonban csak néhány szempont a sok közül, amelyek megnehezítik a politikai pártok hatásos on-line megjelenését. Digitális pártaktíva A pártok az internetes politikai kommunikáció különleges szereplői. A párthonlapok helyzete és feladata alapvetően különbözik a nagy portálokétól. A portálok híreket és szolgáltatásokat nyújtanak. Céljuk - más nyereségorientált oldalakhoz hasonlóan - az internetes látogatottság növelése, hisz ez hoz pénzt az üzemeltető konyhájára. Ha sok a látogató, akkor egyre többen akarnak náluk reklámozni, s így reklámbevételeik növekednek. A portáloknál ezért a látogatottsági adatok (a látogatók és az oldalletöltések száma) a legjobb hatékonyságmérők. Ezzel szemben a pártok honlapjainál a hatékony kommunikációnak csak szükséges, de nem elégséges feltétele a nagy érdeklődés. Ráadásul egyik párthonlap látogatottságáról sem állnak rendelekezésünkre hiteles látogatottsági adatok - szemben az üzleti oldalak gyakorlatával. Egy olyan párt, amelynek honlapját naponta több százezer ember nézi meg, de senki nem szavaz rájuk a választáson, fölöslegesen költött az internetes megjelenésre. A párthonlapok egyik legfontosabb célja ugyanis a szavazatszerzés volna. A szavazatszerzés egyik módja a választó meggyőzése. A pártok honlapjai tele vannak politikai hírekkel, interjúkkal, véleményekkel és más olyan tartalmakkal, amelyek szavazatokat próbálnak szerezni a pártnak. Az elfogulatlan vagy bizonytalan választó azonban általában nem a pártok honlapjaiból tájékozódik. Erre ugyanis ott vannak a nagy információszolgáltató portálok, illetve az olyan hivatalos oldalak, mint például a www.valasztas.hu. És természetesen a hagyományos média: a tévé, a rádió, a nyomtatott sajtó. Ezekkel ellentétben egyetlen párt sem tudja (és valószínűleg nem is akarja) elhitetni magáról, hogy az elfogulatlan tájékoztatás a célja. A pártoknak tehát vállalniuk kell azt a szerepet, hogy honlapjaik a meggyőzésre, és nem a tárgyilagos tájékoztatásra irányulnak. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy a látogatottság növelése önmagában nem ér semmit. Nagyon nehéz ilyen körülmények között hatásos on-line kommunikációt folytatni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a párthonlapok közönségéről - szemben az e-üzleti alkalmazások jelentős részével - nem sokat lehet tudni. Olyan képzelt politikai közösségről van szó, amelynek tagjai általában nem ismerik egymást. Ráadásul a párt szakemberei, politikusai sem tudnak sokat összetéte-lükről. Lehet, hogy a pártért rajongók népes tábora látogatja naponta az internetes oldalt. Ebben az esetben őket már semmiről sem kell meggyőzni. Lehet, hogy az örök ellenség próbál információkat szerezni, ilyenkor a meggyőzésnek eleve nincs sok esélye. Persze az is lehet: éppen a legértékesebb bizonytalanok nézegetik a honlapokat, hogy sikerüljön végre eldönteniük, hova tegyék majd áprilisban az X-et. Az is joggal feltételezhető, hogy ártó szándékú, ellenséges "partizánok" is megpróbálnak bejutni a pártok digitális sáncai mögé. A pártok internetes kommunikációja tehát még akkor is többszörösen összetett és rendkívül bonyolult feladat, ha a pártvezetők minden tagja elismeri az új eszköz fontosságát. Az interneten a pártoknak is szembesülniük kell a tartalom és a kommunikáció harcának dilemmájával. Andrew Odlyzko, a Minnesotai Egyetem Digitális Technológia Központjának igazgatója szerint az internet jövőjét elsősorban a személyközi kommunikáció (point-to-point) fogja meghatározni, s nem a tartalomszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy az igazi hozzáadott rtéket az interneten nem a párt sajtóközleményeinek letölthető változata jelenti, hanem a különféle kommunikációs hálózatokon történő információáramlás. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy a párt iránt érdeklődő internetezők paszszív epizodisták helyett aktív és interaktív résztvevőkké váljanak. A pártszimpatizánsok rtékes kampányrésztvevők lehetnek már akkor is, ha önkéntes hozzájárulásuk a kampányhoz csak néhány kép vagy szöveges üzenet továbbítására - tehát csak néhány billentyű leütésére - szorítkozik. Az on-line kommunikáció azonban csak részben szól kifelé, a választóknak, a közönségnek. Szintén komoly lehetőségeket rejtenek magukban a különféle belső hálózatok, levelezési rendszerek. Ezek olyan alkalmazások, amelyek - a tartalomszolgáltatással szemben - a személyközi kommunikáció előnyeit használják ki. A pártok belső hálózatai (a nagyvállalatok belső elektronikus irányítási rendszereihez hasonlóan) a szervezeti egységek koordinációját végzik, a belső tudást osztják meg és menedzselik. E belső rendszerek a párton belüli tapasztalatokat teszik köny-nyen elérhetővé a képviselőjelöltek számára, és jó felületet jelenthetnek a helyi jelöltek egymással s a pártközponttal folytatott kommunikációjának. A szimpatizánsok interakciójának felhasználása és a belső hálózati kommunikáció nyilvánvalóan előnyt jelent a pártoknak. Hogyan lnek ezekkel a lehetőségekkel a magyar pártok? Ma a legtöbbjüknek van honlapja. Ez azonban még semmit nem jelent. Ahhoz, hogy egy párt internetes kampánya sikeres legyen, nem elég, ha a honlapon fent van az elnök fényképe, és lehet e-mailt írni a webmesternek. Úgy tűnik, az utóbbi időben sok párt felismerte ezt. Az elmúlt egy hónapban az FKGP (február elején), a Fidesz (február végén) s az MDF (március elején) részben vagy teljesen megújította honlapját, míg a már korábban is összetett tartalommal bíró MSZP- és SZDSZ-oldalak is folyamatosan fejlődnek. Minden párt érzi, hogy az internet nagyszerű eszköz a felülről lefelé irányuló kommunikációra. Ezzel azonban akaratlanul is hirdetőtáblává alacsonyítják az internetet. Jellemző, hogy minden nagyobb párt (MSZP, Fidesz, SZDSZ, MDF, FKGP, MIÉP, Munkáspárt, Centrum Párt) közzétette honlapján a programját (ami igen dicséretes), ugyanakkor csak három párthonlapon van lehetőség e-mailt írni a párt elnökének. Az interaktív elemeket minden párt honlapjának esetében elnyomják az információs, azaz a felülről lefelé irányuló kommunikációt segítő elemek. Az arányok azonban változók. Míg az MSZP, az SZDSZ s az MDF esetében az interaktív elemek és az információs elemek csaknem azonos súlyt képviselnek a honlapokon, addig a Fidesz, az FKGP és a MIÉP honlapján az alulról felfelé irányuló kommunikációra jóval kevesebb lehetőség adódik. Ha az összes funkciót (interaktív és információs elemek) nézzük, akkor a leggazdagabb tartalommal az MSZP, az SZDSZ és az MDF megújult honlapja büszkélkedhet. Őket követi a Fidesz, a MIÉP és a Munkáspárt. A Centrum Párt és a Kisgazdapárt honlapja messze került az élbolytól. Úgy tűnik tehát, hogy a pártok esetében sem a méret a lényeg: a kisebb pártoknak is van lehetőségük arra, hogy kihasználják az internetben rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor érdemes megnézni, a honlapok mennyire tükrözik a pártok pozícióját, és hogyan illeszkednek a kommunikációs stratégiához. A faliújság visszaszól A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP valóságos portált épített. Nem csoda, hiszen párhuzamosan háromszázan szerkeszthetik, vagyis ennyi helyi politikusnak és számítógépes szakembernek van hozzáférése az oldalhoz. Az MSZP honlapjának három funkciója van. Az egyik az arra látogatók szimpátiájának és szavazatának megszerzése. A másik a tagság és a szimpatizánsok belső kommunikációjának segítése. Ennek az lehet az oka, hogy egy ilyen nagy és összetett szervezetben hamar érezhetők a hálózati kommunikáció előnyei. A zsúfolt honlap apró, önálló elemekből áll, ezért az is lehetne a honlap címe: Ki tud többet az MSZP-ről? A lap harmadik funkciója a szolgáltatás: a szocialista portálon mozi- és színházműsortól a valutaárfolyamokon s angol szótáron át a vonat- és buszmenetrendekig temérdek információt találhatunk. Ez az egyetlen pártportál, ahol nyereségorientált információs oldalra mutató hirdetést is látunk. A Fidesz megújult honlapjának fontos eleme a fórum (társalgó), ahol a pártnak a médiában sulykolt aktuálpolitikai napirendjéhez illeszkedő, előre meghatározott kérdésekről vitatkozhatnak a látogatók. A központilag töltött tartalom viszonylag fakó és sablonos. Ha az egész honlapot kinyomtatnánk, naprakész pártújságot tartanánk a kezünkben. Ez alapján a Fidesz honlapjának célja elsősorban a szimpatizánsok megerősítése: sem a bizonytalanoknak, sem a belső tagoknak nem kínálnak semmi érdekeset. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az SZDSZ és az MSZP után a Fidesz is on-line közvetítette legutóbbi kongresszusát, amit nyilván kevés ember követett nyomon az interneten, de mindenképpen fontos áttörésnek tekinthető. Az internetre az SZDSZ kampányában már főszerepet osztottak. A párt kampányát figyelve az az érzésünk támad, hogy nem a hagyományos pártszervezetnek van honlapja, hanem az szdsz.hu jeleníti meg leginkább az SZDSZ jelenlegi arculatát. A szamizdata.szdsz.hu lapra plakátversenyt hirdettek. A verseny győzteseit - a főleg a Fidesz hibáit és a MIÉP-pel való összesimulását kritizáló plakátokat - aztán 3-4 ezres támogatói e-mail listára küldik ki, abban bízva, hogy a poénos, ötletes képeket a címzettek továbbküldik. A képeket csak ezután helyezik el a Szamizdatán. A képek végül megjelennek az utcai óriásplakátokon és a párt médiaeseményein is. A Szamizdata a a kampány központi elemévé vált, tehát nemcsak a párthonlap jelenti az SZDSZ internetes politikai kommunikációját. A kampány interaktív, kreatív, ötletes - az ötleteket pedig az óriásplakátok tömegesítik. Vicces - ám hosszabb távon tartalma miatt lehangoló - kezdeményezés a Poligocsi is. A tamagocsi mintájára kitalált játékban mindenki saját digitális politikust nevelgethet, tetszőleges ideológiával, korrupciós fokkal és egyéb mutatókkal. Az MDF on-line kommunikációjának középpontjába a párt népszerű elnök asszonya került. (A davidibolya.hu kiesik vizsgálódásunk köréből, hiszen célunk a pártok honlapjainak az elemzése.) Ezért az mdf.hu a párt internetes kommunikációjában sokáig másodhegedűs szerepre volt kárhoztatva. A megújult honlap azonban mind információs, mind interaktív szempontból tetszetősnek mondható. Az oldal alapján az látszik, hogy az MDF az internetes megjelenést elsősorban saját identitásának megerősítésére használja. A Fidesz árnyékában a kompenzációt szolgálja a sok 1990 és 1994 közötti időszakkal kapcsolatos muzeális anyag, régi plakátok, eredmények, emlékezés Antall Józsefre. Akkor a párt még kormányon volt, ma pedig csak apró betűs kiegészítés koalíciós partnere óriásplakátjain. A MIÉP honlapja a párthoz közel álló civil szervezeteket és médiumokat helyezi előtérbe. A miep.hu oldalon előkelő helyen szerepel a Magyar Fórum, a Pannon Rádió és a Bocskai Szabadegyetem. Emellett Csurka István rendszeres fóruma is olvasható. A MIÉP honlapjának célja a bel- és külpolitikai eseményekre történő folyamatos reagálás. Az oldal tartalma igen gazdag, a legfontosabb dokumentumok, közlemények s információk könnyen hozzáférhetők. Ráadásul - a honlapok közt itt egyedül - rögtön a nyitólapon szem előtt van a párt tizenkét vezetőjének e-mail címe is, ahova bárki küldhet üzenetet. A megújult fkgp.hu gazdagabb tartalommal bír, mint az előző kisgazda-honlap, ám így is kétségbeesettséget tükröz. Néhány funkció - például a fórum - még nem működik. A Munkáspárt nagy hangsúlyt helyez Thürmer Gyula üzeneteinek kommunikálására. Emellett a párt vezetőinek beszédei, publicisztikái állnak középpontban. A kis pártoknál fontos a pártközlöny: a MIÉP, az FKGP és a Munkáspárt is elérhetővé tette a párt nyomtatott újságjait (Magyar Fórum, Kis Újság, A Szabadság). Föntről lefelé A Centrumpárt nyitólapja szép, de a honlap meglehetősen tartalmatlan. Újdonság a folyamatosan újabb részekkel jelentkező szöveges szappanopera, a Napjaink regénye. Ennek célja nyilván az állandó látogatottság biztosítása. Részlet: "Sanyika kísérte Dezsőt, Tibike dupla szökkenésekkel rohant felfelé. Sanyika vézna, huszonéves forma fiú volt, aki enyhe székely akcentusban beszélt." Kíváncsiak vagyunk, egy látogatás után ki érzi, hogy érdemes lenne visszajönnie. A pártok honlapjainak ideális esetben hármas célja van: új szavazók megnyerése, a szimpatizánsok megerősítése, és a belső kommunikáció hatékonyságának növelése. Az elemzés alapján úgy tűnik, néhány kivétellel a párthonlapok még nem igazán alkalmasak szavazatszerzésre. Emellett érvényesül az a tendencia is, hogy az alulról felfelé irányuló kommunikációt és az interaktivitást elnyomják a hagyományos kampányeszközöknél bevált propagandaszerű tartalmak. Ezért azt mondhatjuk, hogy a párthonlapok jelenleg inkább a saját politikai piac megtartását, a szimpatizánsok megerősítését szolgálják. Ma már kínos lenne, ha egy pártnak nem lenne honlapja, de az ezzel járó szemléletváltás - az interektivitás áttörése, a finomabb meggyőző eszközök használata és a párton belüli decentralizáció - az esetek többségében még várat magára. |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
