![[edemokracia.hu]](/c/edemokracia.gif "[edemokracia.hu]"){kind=small}
|
|
 |
Aktuális | |
|
Rólunk | |
|
Dokumentumok | |
|
Pályázatok | |
|
Rendezvény | |
|
Linkek | |
|
| |||
|
eDemokrácia Műhely >> Rólunk >> Sajtó >> A süti visszaharap | 2024. április 26. | |
| |||
| |||
|
A süti visszaharap Adatvédelem és adatbányászat Index.huEgy egyszerű, pár kilobyte méretű fájl szinte észrevétlenül bújik meg a böngészőnk sok ezer letöltött adata között, mégis képes megosztani a szakértőket attól függően, hogy azok adatvédelemben, vagy adatbányászatban utaznak. A cookie, azaz magyar nevén: süti használata volt a témája csütörtökön a "Túl sok a süti?" című technológiai konferenciának. Mi is a süti? A konferencián előadást tartó szakértők sokféleképpen definiálták a sütiket, alapvetően abból az okból, hogy egyik részük adatvédelmi szempontból, míg másik részük marketing szempontból tartja őket az információs társadalom fontos eszközeinek. Mi is a süti? Amikor először néz meg az ember egy weboldalt, a szerver egy kis fájlt helyez el a számítógép merevlemezén. A következő látogatásnál ezt elolvassa és újraírja, esetleg további információval egészíti ki. A süti-technológia kiötlője a Netscape volt, melyet azóta szabványosítottak és ezt használja a többi böngésző is. A kis fájl a böngészést megvalósító html protokoll kiegészítéseképpen alapvetően hasznos szolgáltatást képes nyújtani, segítségével a felhasználót megkímélhetik a szolgáltatók attól, hogy az oldalon mindent újra és újra be kelljen állítania. Az adatvédelem és az aggodalom "A cookie önmagában nem jelent semmilyen veszélyt"-jelentette ki Kovács Zoltán, a Kirowski Rt. vezérigazgatója előadásában. Ám a valóságnak két oldala van: a süti hathatós fegyver, és ha rosszhiszeműen használják fel, komoly adatvédelmi veszélyeket rejthet a nem rendeltetésszerű használata. Sütik alapján feltérképezhetők a böngészési szokásaink, így egy jól megírt program segítségével - mely a sütiket rendszerezi, könnyen kideríthetővé válnak internetezési szokásaink. Sükösd Miklós, docens, az eDemokrácia Műhely kutatási igazgatója előadásában kifejtette, hogy az egyre nagyobb lefedettségnek és sávszélességnek köszönhetően egyre többet interneteznek az emberek, és így egyre több információt, azaz "nyomot" hagynak maguk után. Véleménye szerint nagyon komoly problémák okozója lehet, ha a törvényi szabályozás - mely ma Magyarországon még csupán általánosan foglalkozik a témával - nem húz meg egy éles határt a sütik által tárolt adathalmazok felhasználásának kapcsán. "A felhasználók sajnos nincsenek tisztában vele, hogy mi történik a hátuk mögött"- állította Csirmaz László, a CEU, Számítástechnika és Statisztika Központ vezetője. Aki tehát tudja és ismeri, hogy mit lehet egy süti információiból kihozni az inkább nem használja, így viszont szenved a hátrányoktól, vagy egyszerűen kénytelen ignorálni a veszélyeket. A másik oldal A szolgáltatók nagyon komoly eredményeket várnak a sütiktől és a rohamosan fejlődő technikától, derült ki az Axelero Rt. vezető kutatója, Szakadát István előadásából. "Valamennyiünknek szüksége van arra, hogy szűrve legyen az információ" - állítja Szakadát. Az Axelero Rt., az ELTE, a BME, az MTA-SZTAKI, az NKFP és az EcoNet összefogása ezt bizonyítja, mivel ezek a cégek egy "Adatrosta" nevű konzorcium keretein belül szeretnék megvalósítani a netes információ tökéletesebb szegmentációját. Az Adatrosta-program célja, hogy a webtárházak nagytömegű adatbázisainak elemzése révén, a mostaninál lényegesen pontosabb statisztikai adatokat kapjanak és adatbázisokat építsenek - mondta el Lukács András, az MTA SZTAKI Informatikai és Kutatólaboratórium vezetője. Sokan úgy gondolják, hogy ez a program csak a konzorcium érdekeit szolgálja, a felhasználókét szinte egyáltalán nem. Szakadát István azonban optimistábban látta a dolgokat. Véleménye szerint "bárkit meg lehet figyelni, de nem lehet mindenkit megfigyelni!" Már gyűjtik, de még nem tudják feldolgozni Galántai Zoltán, a BME egyetemi docense és a Privacy International adatvédelmi szervezet tagja szerint azonban aggasztó, hogy az Axeleróhoz tartozó Origo portál naponta 8-10 gigabyte mennyiségű adatot szerez a cookie-technológia segítségével. Szakadát szerint ez a szám azért "nem veszélyes, mert senki sem képes ekkora adattömeget még feldolgozni." Kérdéses tehát, hogy akkor mi célra történik mégis az adatok gyűjtése? Az adatgyűjtés és adatvédelem napjainkban még igen gyerekcipőben jár, hiszen sem az adatgyűjtő, sem az adatot "átadó" nem tudja pontosan, hogy milyen jogszabályi környezetben történik meg az adatgyűjtés. Gerényi Gábor, az Index Rt. képviseletében kifejtette, és az Index.hu saját példáival illusztrálta a mai magyarországi helyzetet. Kijelentette, hogy "megbízhatóbb, konszenzuson alapuló és főleg pontosabb szabályozásra lenne szükség", hiszen az adatvédelmi biztos által adott ajánlás - mely többek között a süti-témával is foglalkozik - nem kötelez senkit sem. "Ha a postai leveleket és telefonokat is meg lehet figyelni és le lehet hallgatni - bizonyos jogi szabályozás alapján -, miért ne lehetne például az e-mailek megfigyelésére vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat is megalkotni." A végeredmény? A konferencia végére egyértelműen látszott, hogy a marketing szempontok alapján dolgozó cégek és az adatok biztonságát és szentségét védők valószínűleg soha nem fognak megegyezni, ám talán képesek lehetnek a jövőben konszenzusra jutni. A cégek a sütit az előnyös oldaláról szeretnék látni és nem foglalkoznak a veszélyes oldalával, hiszen nem ez a céljuk. Gulyás Csaba, az Adatvédelmi Biztosi Hivatal főtanácsosa viszont úgy nyilatkozott, hogy "az adatvédők a cookie-kérdést éppen a veszélyesség szempontjából közelítik meg." Gulyás kijelentette, hogy a törvényalkotásban az Európai Uniós csatlakozás közeledtével nagyobb nyitottság van, hiszen éppen most folyik a magyar adatvédelmi törvény átalakítása. Ezért kellene a cégeknek és az adatvédőknek intenzívebb tárgyalásokat kezdeményeznie, hogy mielőbb egyezségre juthassanak. |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
