A „Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság” címmel megrendezett tanácskozáson mutattuk be a Fejér megyei Pázmánd új honlapját, amely képes teljesíteni a törvényi kötelezettségeket, sőt annál többet is.
A Norvég Civil Alap által finanszírozott projekt keretében az eDemokrácia Műhely Egyesület a teljesen áttekinthető önkormányzati működés modelljének kidolgozását és elterjesztését vállalta. A pázmándi önkormányzattal közösen megalapítottuk a Százszázalékos Önkormányzatok Klubját is, amelybe azokat az önkormányzatokat várjuk, amelyek vállalják, hogy 2016 végéig feltöltik saját honlapjaikra a kötelezően előírt közérdekű adatokat. - Alulról kell elkezdeni a korrupció elleni harcot, így könnyen lehet, hogy a települések fognak példát mutatni a nagypolitikának arról, hogy az internet segítségével tökéletesen követhetővé lehet tenni a közpénzek útját – fogalmazott L. László János az egyesület elnöke.
Hangos vetített prezentációban foglalta össze az egyesület által készített kutatás eredményeit Klopfstein-Laszló Kornél szociológus, aki külföldi tartózkodása miatt nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián. Ismertetése szerint az országos reprezentatív kutatás 317 önkormányzat honlapját vizsgálta meg mintegy háromszáz szempont szerint. A szempontrendszer gerincét az információszabadság törvény adta.
A kutatás megállapította, hogy az önkormányzatok 18 százalékának még mindig nincs honlapja. De azon önkormányzatok oldalaira is, amelyek rendelkeznek honlappal, a kötelező adatoknak átlagosan csupán 20 százalékát töltik fel (teljes mintán ez az arány 17%). A kutatásba bevont települések közül Dunaújváros honlapja kapta a legjobb értékelést, ám itt is csak 76 százalékosnak bizonyult a közérdekű adatok közzététele.
Madarász Csaba edemokrácia-szakértő, tréner a településeken élő polgárok és civil szervezetek felelősségéről beszélt, akiknek ki kellene követelniük az átláthatóságot. Olyan, a demokratikus alapértékek iránti elkötelezettségre építő eszközöket, módszereket is bemutatott, amelyek segítséget nyújthatnak számukra ebben.
A projekt során elkészített pázmándi Üvegfalu-portált az eDemokrácia Műhely részéről Nagy Ildikó Emese ismertette meg a közönséggel, felhívva a figyelmet, hogy a honlap alkalmas az összetartozó információk együttes megjelentetésére. Így például egy bejegyzéshez meg lehet adni, hogy melyik testületi ülés(ek)en tárgyalták a témát, milyen rendelet szabályozza, milyen határozatok születtek róla, milyen vélemények érkeztek, mely szerződések kapcsolódnak hozzá stb. Emellett a közérdekű adatok automatikus továbbítását is megoldották a Közadattár felé, ami szintén kötelező lenne az önkormányzatok számára.
A kötelezően publikálandó adatokkal még közel sem teljes egy önkormányzat átláthatósága - mutatott rá Gáspár Mátyás közigazgatás-szervező, aki szerint emellett a párbeszéd és a nyilvánosság számos formáját kell még alkalmazni. A szakember ismertette azt az átláthatósági helyi rendelet-tervezetet, amelynek elfogadása garanciális elemeket épít be a hivatalok működésébe az átláthatóság érdekében.
A teljes átláthatóság megteremtése védi a polgármestert és a képviselő-testületet, mert a mindenki számára hozzáférhető tényekkel könnyű megcáfolni az alaptalan rágalmakat és vádaskodásokat. Erről Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika Pázmánd polgármestere beszélt a konferencián.
A kormányzati törekvéseket - amelyeket a Nemzeti Korrupcióellenes Program foglal keretbe - Dr. Végh Viktória a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának főreferense ismertette. Ennek részeként jövőre kiemelten szeretnének az önkormányzatokkal is foglalkozni, segítséget ajánlva nekik törvényi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Zongor Gábor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára azt emelte ki, hogy az önkormányzatok gyakran a kormányzati kapkodás, és átgondolatlan szabályozás, valamint a pénztelenség miatt is kerülnek olyan helyzetekbe, hogy egyszerűen nem tudnak felelősen bánni a közpénzekkel.
Juhász Zoltán, a Civil Kapocs Egyesület elnöke saját települése, Alsónémedi példáján mutatta be, hogy milyen szívós munkát végeztek, amellyel kikényszerítették a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát a településen. Ma azonban már az önkormányzat által befogadott szállítói számlák főbb adatai is hozzáférhetőek a világhálón, igaz nem az önkormányzat honlapján, hanem az egyesület publikálja azokat a saját felületén a képviselő-testület és bizottságok üléseinek dokumentumaival és videofelvételeivel együtt.
Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azokról a nehézségekről beszélt, amelyekkel meg kell küzdenie azoknak, akik egy-egy gyanús ügy végére akarnak járni. Biztatónak nevezte, hogy a magyar bíróságok végül mindig a közérdekű adatok igénylőinek adnak igazat.
A rendezvényen felszólalt dr. Melis János, Szarvas jegyzője is, aki elmondta, hogy a városban évek, évtizedek óta nagyon komoly erőfeszítések történnek a nyilvánosság magas szintjének megvalósítása érdekében. Tapasztalata szerint: a nyilvánosság biztosítása nem csak kötelező feladat, hanem szeretik is az emberek, ha tájékozottak lehetnek a helyi ügyekben.
Kapcsolódó dokumentumok:
- Hogyan teljesítik az önkormányzatok a közérdekű adatszolgáltatást? - Kutatási beszámoló országos, reprezentatív, 300 szempont szerint készült felmérésünkről (Klopfstein László Kornél, szociológus)
- Mit tehetünk állampolgárként a helyi közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében? (Madarász Csaba, edemokrácia szakértő)
- Túl a kötelezőn - Átláthatósági helyi rendeletek megalkotásának szempontjai (Gáspár Mátyás közigazgatás-szervező)
- Átláthatóság, közérdekű adatok és a civil szektor (Ligeti Miklós jogi igazgató Transparency International Magyarország)
- Alsónémedi még nem Üvegfalu - 5 év alatt a magnókazettától a youtube-ig (Juhász Zoltán, Civil Kapocs Egyesület)