![[edemokracia.hu]](/c/edemokracia.gif "[edemokracia.hu]"){kind=small}
|
|
 |
Aktuális | |
|
Rólunk | |
|
Dokumentumok | |
|
Pályázatok | |
|
Rendezvény | |
|
Linkek | |
|
| |||
|
eDemokrácia Műhely >> Rólunk >> Publikációk >> Állampolgári jogok és a net | 2024. április 20. | |
| |||
| |||
|
Állampolgári jogok és a net Bayer JuditAz (ön)kormányzati Internetportál-építés, valamint az interaktív Internet-használat elméletileg elősegíti a közérdekű információkhoz való hozzájutást, hiszen növeli a kormányzati átláthatóságot, valamint elősegítheti az állampolgári aktivitást. A valóság azonban az, hogy a kormányzati és önkormányzati portálok csupán az ügyfélszolgálatok nyitvatartási rendjét tartalmazzák, valamint különböző formanyomtatványokat. A kormányzati átláthatóság a demokráciának egyik alapfeltétele. A demokrácia klasszikus elmélete szerint a képviselők és az általuk (vagy közvetlenül a választók által) választott végrehajtó hatalom a néptől kapott megbízatását teljesíti. A nép, amely a szuverenitás letéteményese, a választások útján fejezi ki akaratát. Ahhoz, hogy a választói akarat kinyilvánítása tényleges választás legyen, az szükséges, hogy a választók birtokában legyenek mindazon hiteles információnak, amelyek alapján az őket képviselők tevékenységét s terveit meg tudják ítélni. Ennek hiányában a választást legfeljebb a kampányra költött pénzösszeg, illetve a jelölt jóképűsége befolyásolhatja. A demokratikus intézményrendszer másik, nem kevésbé fontos eleme a kormányzat választók általi ellenőrzése. Természetesen ezt az ellenőrzést nem közvetlenül a választók végzik, hanem olyan szervek, amelyek az Országgyűlésnek beszámolnak vizsgálati eredményeikről (pl. az Állami Számvevőszék, az Ombudsmani Hivatal), illetve maga az Országgyűlés. Ahhoz, hogy a nép szuverenitása érvényesüljön, a vizsgálathoz szükséges információknak, valamint a vizsgálat eredményeinek hozzáférhetőknek kell lenniük. A sajtó kiemelt szerepet játszik a választópolgárok tájékoztatásában, ezért az újságírók információhoz jutása központi kérdés. Azonban a törvény nem tesz különbséget az újságírók és más foglalkozásúak között: bármelyik állampolgárt megilleti a közérdekű információhoz való hozzáférés joga. Pusztán gyakorlati kérdés, hogy leggyakrabban ezzel újságírók élnek. A magyar hatályos jog, a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közérdekű adatokat negatív definícióval határozza meg: ilyennek minősül "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat" Kivételt képeznek a megfelelő eljárás révén állami — vagy szolgálati titokká minősített adatok, valamint ha törvény kivételt tesz. A hozzáférést az intézmények valamint azok dolgozói kötelesek elősegíteni, illetve a legfontosabb adatokat rendszeresen közzéteszik. Gyakori konfliktusforrás azonban, hogy a hozzáférés nem akadálymentes. Előfordul, hogy az intézmények egyszerűen ignorálják a kérelmet, hogy a válaszadás késlekedik, hogy nem tudnak betekintésre időpontot adni, vagy igen távoli időpontot jelölnek meg. Természetesen e problémák fő oka a tisztviselők leterheltsége. Az internetes adatszolgáltatás jelentős időmegtakarítást jelentene annyiban, hogy nem lenne szükséges egyedi kérelmekkel foglalkozni. A közintézmények napjainkban is bocsátanak ki hírleveleket, közlönyöket, a tapasztalat szerint azonban ezek csak az állampolgárok csekély részéhez jutnak el. Az internetes kommunikáció jóval olcsóbb, mint papíralapú tájékoztatók nyomtatása és terjesztése, ezenkívül bárhonnan hozzáférhető, így mind az információ keresőjének, mind a tájékoztatás kötelezettjének költségcsökkentést és időmegtakarítást jelent. Az adatok automatikus hozzáférhetősége — függetlenül a lehetőség tényleges kihasználásától — növeli a kormányzati átláthatóságot, valamint elősegítheti az állampolgári aktivitást; végső soron a kormányzat és az állampolgár közötti kommunikáció fejlesztésével a kormányzat iránti bizalmat erősíti. Nyilvánvalóan nem lehet minden közérdekű információt kitenni egy honlapra. Melyek lennének azok az adatok, amelyeket legindokoltabb lenne folyamatosan közzétenni az interneten? Elvi szempontból első helyen a közpénzek felhasználásának módja szerepel. Ez magában foglalhatja a begyűjtött adók összegét, a költségvetésre vonatkozó jogszabályt, a következő költségvetés tervezetét, és az előző költségvetés beszámolóját. Önkormányzati portálon helyénvaló lehet az önkormányzati rendeletek közzététele is. Központi kormányzati szinten is közzétehetőek lennének az egyes ágazatokat szabályozó főbb jogszabályok, ahogyan pl. az Országos Rádió és Televízió Testület weboldalán olvasható a Rádiózásról s Televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény. Valódi társadalmi részvételt indukálna a jogszabálytervezetek közzététele. Interaktívvá tett oldallal társadalmi vita, véleménycsere is kialakítható egy előkészületben lévő jogszabályról, ezzel is növelve annak legitimációját. Már korábban is vitássá vált, hogy a helyi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyve nyilvános-e. Amennyiben az ülés nyilvános, az ülés jegyzőkönyve is felkerülhetne az Internetre, az Országgyűlési jegyzőkönyvről nem is beszélve — amely kétségtelenül nyilvános, s könyvtárban is hozzáférhető. Mennyivel valóságosabban érvényesülhetne az Országgyűlés nyilvánossága, ha bárhol bárki hozzáférhetne az elhangzott szövegek írott változatához, vagy akár hang- illetve képanyagához? Az Interneten az Országgyűlésnek akár élő közvetítése, akár video- vagy audiofile formában történő hozzáférhetősége is megoldható. Emellett akár önkormányzati, akár Országgyűlési lésről van szó, mindenképpen közérdeklődésre tarthat számot a leadott szavazatok aránya, amennyiben a szavazás nem volt titkos. Tudjuk, hogy a pártok igyekeznek jelen lenni az interneten, és számos képviselőnek van weboldala. Helyi önkormányzati szinten azonban a képviselőjelöltek életrajzának, programjának közlésével, interaktív lehetőség biztosításával a propagandán túlmenő, közszolgálati funkció valósulhatna meg. Azonban hiába gazdag egy site információkban, természetes, hogy bárkinek lehet olyan kérdése, amelyre nem talál választ a "kész" adathalmazban. Az internetes technológia azonban ebben az esetben is megkönnyítheti az információhoz történő hozzáférést. Az email-es adatlekérés mindkét fél számára gyorsabb, egyszerűbb, és főleg költséghatékonyabb, mint a hagyományos postai levelezés. Már ma is nagyszerűen működik az email-es válaszadás rendszere például az ombudsmani hivatalban. Ezzel szemben a tapasztalatok szerint ma az önkormányzati és kormányzati portálok jobbára az ügyfélszolgálatok nyitvatartási rendjét tartalmazzák, illetve formanyomtatványokat, amelyek szintén az ügyintézést könnyítik meg. A praktikus, de elvi jelentőséggel nem bíró információk mellett olvashatunk még többek között falubemutatókat, illetve az intézmény tevékenységének leírását. Tipikusan a közérdekű információ fogalmának félreértéséről tanúskodik pl. a Miniszterelnöki Hivatal honlapja, ahol a hivatal tevékenysége címszó alatt többek között ünnepélyes eseményekről, és a kancelláriaminiszter nyilvános szerepléseiről olvashatunk, a "Hírlap"-ban szereplő témák pedig csak esetlegesen kapcsolódnak a MEH-hez. "Közérdekű információk" címszó alatt a Hivatal elérhetősége, címek, email-címek és telefonszámok találhatók. Sajnos fennáll a veszély, hogy az (ön)kormányzati portálok a szükséges információk helyett vagy mellett kormányzati-, vagy párt-propaganda anyagokat tesznek közzé weboldalukon. A technika önmagában nem nyújt megoldást semmilyen problémára: az Internet ugyanúgy lehet a kormányzati átláthatóság kiteljesítésének, mint a választók félrevezetésének, megfigyelésének eszköze. Nem pusztán a választók képesek hatékonyabban kommunikálni az új technológia segítségével, de a kormányzati ellenőrzés és irányítás is hatékonyabb, és olcsóbb lehet. Ezért szükséges az e-demokráciát szétválasztanunk az e-közigazgatástól: bár az e-közigazgatás olcsóbb államot teremthet, semmivel sem segíti elő az állam "emberarcúságát", ezzel ellenkezőleg: a virtuális központba befutó adathalmaz totális igazgatást tesz lehetővé. |
|
|
|
||||||||||||
| ||||||||||||||||
