|
Teleházak, mint az információszabadság őrhelyei
Jogunk van tudni!
L. László János
A Magyar Teleház Szövetség elnökének kezdeményezésére olyan lista készül, amely részletesen tartalmazza, hogy az állami és önkormányzati intézmények a közérdekű adatoknak mely körét lennének kötelesek nyilvánossá tenni, hiszen ezeket mindenkinek joga lenne megismerni.
A teleházak - mint a számítógépekhez és az Internethez való hozzáférés színterei - a kisközösségi nyilvánosság szervezői a telepü-léseken. Helyi újságok, hírlevelek kiadóiként, puszta létükkel már ma is sok helyütt biztosít-ják az információk szabadságát - mondja Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke. Még inkább így lesz ez néhány hónap múlva, amikor a teleházak száma a jelenlegi 220-ról 400-ra nő. Ezzel gyakorlatilag lefedik az ország teljes területét, s óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy valódi hálózatként működjenek.
A falvakban élők számára meghatározó, hogy közhasznú információkhoz is hozzájut-hassanak a teleházakban, ezért nem mind-egy, hogy milyen könnyen lehet hozzáférniük az adatokhoz.
- Ezért lenne rendkívül fontos - mondja Gáspár Mátyás -, hogy ezek az intézmények (is) rendelkezzenek egy nyilvános listával mind-azon információkról, amelyekről tudni mindannyiunk joga, s amelyeket a közérdekű információkra vonatkozó törvény alapján az illeté-kes szervezetek kötelesek lennének szolgáltatni.
A szövetség elnöke kezdeményezést indított el honlapjukon - www.telehaz.hu -, hogy állítsanak össze egy információjegyzéket, amely felsorolná a mindannyiunk számára fontos, közérdekű információkat és elérésük módját. Gáspár szerint a "Jogunk tudni" listára az alábbi kérdések kerülhetnének:
- mikor, miről tárgyal és dönt a helyi önkormányzat;
- milyen helyi rendeletek vannak érvényben;
- mire, mennyi pénzt tervez a helyi költség-vetés, illetve költ az önkormányzat;
- milyen közszolgáltatásokra, milyen feltételekkel tart-hatunk igényt;
- mely szervezetek, személy szerint kik a felelősek a helyi közszolgáltatásokért;
- hol, kinek, milyen feltételekkel tehetünk panaszt, ha elégedetlenek vagyunk egy adott közszolgáltatással, ügyintézéssel;
- milyen önkormányzati kedvezményekre, támogatásokra tarthatunk igényt és milyen feltételekkel, mennyire biztonságosak lakóhelyünkön az életkörülmények (természeti környezet, bűnözés);
- kik, mire használják, hasznosítják a település, közösség vagyonát;
- milyen vagyonhasznosítási, befektetési lehetőségeket, kedvezményeket kínál az önkormányzat?
A "Jogunk tudni" témakörhöz tartozhatnak a fentiek mellett az önkormányzatok stratégiai célkitűzései, tervei és programjai, azok aktuális helyzete, megvalósulása, valamint a helyi önkormányzati képviselők vagyoni helyzete, érdekeltségei.
A Teleház Szövetség 2002-ben stratégiai célként tűzte ki, hogy elfogadtatja a politikai erőkkel és a kormányzati döntéshozókkal az úgynevezett közháló-elvet.
Ennek lényege, hogy a számítógépek és az Internet kapcsolat elérését olyan állampolgári jognak kell tekinteni, amelynek biztosítása, sok közszolgáltatáshoz hasonlóan, kormányzati feladat. Nem beszélhetünk ugyanis információs és tudástársadalomról, ha egyesek - lakóhelyük, anyagi helyzetük miatt - eleve kizáródnak e lehetőségek közül. Ezért a teleházak azt kérik, hogy hálózatukat, illetve a hasonló elven működő nyilvános közösségi elérési pontokat tekintse az állam alanyi jogon támogatandónak. Természetesen nem várják el a teljes működés finanszírozását, ám e közfeladat átvállalásához mindenképpen normatív támogatásra lenne szükségük.
|
|
|
|